A konszolidálhatatlan teljhatalom
A 2014-es választások lehetséges következményeiről szól a rendszerváltás meghatározó személyiségének tanulmánya a hvg.hu-n.
A 2014-es választások lehetséges következményeiről szól a rendszerváltás meghatározó személyiségének tanulmánya a hvg.hu-n.
Az elmúlt két évszázadban többször is felépültek a Nyugat intézményes megoldásai, ám a gyors polgárosodás újra és újra elmaradt. Így erőtlen volt minden demokratikus kísérlet, és amíg rezsiharcszerű kampányokkal lehet hatékonyan megmozgatni a közvéleményt, addig aligha lesz joguralmon alapuló szilárd demokrácia Magyarországon – fogalmaz a 2014-es választások lehetséges következményeit taglaló sorozat befejező részében Tölgyessy Péter.
Annak ellenére, hogy a hagyományos baloldal pártjai négy éve szabályosan összeomlottak, régi véleményformálóik csaknem hiánytalanul kikényszerítették a kádári gyökerű baloldali blokk felállását. Ám teremtményükre tekintve most mégsem lehetnek egy kicsit sem elégedettek - írja a 2014-es választások lehetséges következményeiről szóló tanulmányának második részében Tölgyessy Péter.
A 2014-es választások lehetséges következményeiről szól Tölgyessy Péter hvg.hu-nak írt háromrészes tanulmánya. Milyen vágyakra és reflexekre építi Orbán Viktor politikai-társadalmi berendezkedését? Melyek rendszerének sajátosságai és veszélyei? Az első részben ezekről olvashat.
Nagyon nehéz lesz a Fidesznek megmagyaráznia, ha például 70 százalékos mandátumtöbbséggel győz a választásokon - mondta Tölgyessy Péter politikai elemző az Inforádiónak. Tölgyessy szerint a következő Orbán-kormány sem hoz konszolidációt, akkora az ellenérzés az általa felépített rendszerrel szemben. Azt mondta, ez az ideális baloldali ellenzék a Fidesz számára, hiszen ők ugyanazok, akik 2010-ben óriási vereséget szenvedtek.
Az MTI tudósítója valóban jelen volt azon a könyvbemutatón, amelyen Sólyom László és Tölgyessy Péter a kormányt ekézte, de azért nem tudósított erről egy szót sem a nemzeti hírügynökség, mert profitorientált könyvkiadó bemutatójáról volt szó. Ami persze máskor nem szokott akadály lenni.
Sem fotóst, sem újságírót nem küldött az MTI az új alaptörvényt élesen bíráló, most megjelent Mérlegen az alaptörvény című könyv bemutatójára – írja a Comment:com blog. Egy nappal korábban ugyanakkor a Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében című könyv megjelenéséről beszámoltak.
Élesen bírálta az új alaptörvényt, a Fidesz és az Orbán-kormány jogállamhoz való hozzáállását a volt köztársasági elnök, Sólyom László, az 1989-es alkotmányozó, Tölgyessy Péter, valamint a volt alkotmánybíró, Kukorelli István egy szerdai könyvbemutatón. A jelenlegi Ab-tag Stumpf István kétértelműen fogalmazott: hol Sólyom tevékenységét bírálta, hol a visszamenőleges jogalkotást kritizálta, az alkotmányozást egyedül a KDNP által delegált alkotmánybíró védte meg. Tölgyessy azt a kérdést feszegette, hogy leváltható-e a most kialakuló új rendszer.
„Irányított nemzeti kapitalizmus” címmel jelent meg a politikai elemző tanulmányának második része az Origo.hu véleményoldalán.
Még mindig a tavaszi válásból adódó poszttraumás tünetekkel küzd az ellenzéki térben helyét kereső LMP. A legkisebb ellenzéki párt a szakadárok távozása után elővette azok ötletét az „új pólus” megteremtésére, így olyan neveket igazolnának le, mint Sólyom László, Ángyán József vagy Tölgyessy Péter. Miként azt is firtatják, hogy a plebejus Orbánnal szemben miként lehet plebejus politikát folytatni.
Ezt az alkotmányt a politikai közösség fele nem fogadja el. Isten tudja, micsoda bajok lesznek még ebből – mondta Tölgyessy Péter egy keddi könyvbemutatón. Az alkotmányjogász szerint a devizahiteles-ügyre keresett megoldások nem valamiféle tévedés eredményei, hanem az Orbán-rendszer lényegét tükrözik.
A politika és a gazdaság befolyásoló erejét a legtöbb szerkesztőség napi szinten érzi a bőrén - mondta Uj Péter a Media Hungaryn, Siófokon. Szauer Péter, a HVG vezetője azt mondta, hogy Magyarországon kétféle sajtó van: ami profitot akar termelni és ami politikai befolyást akar elérni.
Fontos nap a mai – nyitotta az alkotmány parlamenti elfogadásának napján tartott előadását Tölgyessy Péter. Azoknak is fontos, akik szeretik Orbán Viktort, nekik ünnep van. Számukra az új alkotmány azt jelenti, hogy az ország megszabadul a zavaros húsz évtől. Az ország másik felének viszont gyásznap, nagypénteki golgotajárás. Hogy lehet, hogy egy demokratikus országban egy parlamenti döntés ilyen véleményeket generáljon? – tette fel önmagának a kérdést az előadó.
A politikai elemző nem tart a Jobbik támogatottságának növekedésétől, szerinte októberben a Fidesz kicsit gyengébben szerepel majd, mint tavasszal, az ellenzék pedig alkalmatlan, nincsenek víziói, ráadásul tehetetlen is. Tölgyessy szerint Orbán karakterének jobban megfelelne, ha a parlamentiről áttérnének az elnöki, félelnöki rendszerre.
Magyarország soha nem ment végig a megkezdett úton. Mielőtt megérkezett volna, újra meg újra visszafordult
A kormány az államszocialista időket idézően eszközként tekint a jogalkotásra – mondta Tölgyessy Péter az InfoRádió Aréna című műsorában. A egykori SZDSZ-pártelnök, későbbi fideszes képviselő szerint nincs a régióban olyan ország, amely teljesen követné a magyar kormány modelljét. Arról is beszélt, hogy a jövő évi választás még nem lefutott.
Az Orbán-rendszer természete című, hatrészes elemzéssorozatot ír az Origo.hu véleményoldalára, a Komment.hu-ra Tölgyessy Péter. Az egykori SZDSZ-pártelnök, majd fideszes képviselő két és fél év hallgatás után jelentkezik ismét.
Az állampárt a saját vezetésével képzelte el a többpártrendszert, a politikai váltógazdálkodást eleinte nem akarta visszaállítani - mondta Tölgyessy Péter alkotmányjogász kedden Budapesten a Habsburg Történeti Intézet és a Budapesti Andrássy Egyetem konferenciáján. Kónya Imre, az 1989-es Ellenzéki Kerekasztal megalakítását kezdeményező Független Jogász Fórum akkori vezetője pedig egyebek mellett arról beszélt, hogy Göncz Árpád köztársasági elnökként nem felelt meg a politikai pártatlanság elvárásának.
Tölgyessy Péter szerint az új alkotmány elfogadásával az évek óta tartó társadalmi válság kiterjed a közjogi berendezkedésre is. A politológus hétfőn - az alkotmány parlamenti elfogadásának napján tartott - budapesti előadásában úgy vélekedett: az 1989 óta meglévő közjogi berendezkedéssel szemben nem lépett fel, és nem helyezte rajta kívül magát egyetlen komoly politikai erő sem, de ez a helyzet most gyökeresen megváltozik, mivel az összes ellenzéki párt tagadja az új alkotmányt.
Tölgyessy Péter hétfőn - az alkotmány parlamenti elfogadásának napján tartott - előadásában leszögezte: az 1989 óta meglévő közjogi berendezkedéssel szemben nem lépett fel, és nem helyezte rajta kívül magát egyetlen komoly politikai erő sem, de ez a helyzet most gyökeresen megváltozik, mivel az összes ellenzéki párt tagadja az új alkotmányt.